..

Köszöntelek Látogató! 

Régebben mindenki számára egy nyitott könyv volt az életem,

de miután bezártam a könyvet,ők már csak a borítót fürkészhetik.

Az oldal mindenki számára nyitott de ugyanakkor egy privát blog.

Érzelmeim,hangulataim és kedvteléseim könyvekben.

Ezért amit itt találsz nem viheted el,nem másolhatod le....

de mindent megosztok veled.

Olvashatod,nézegetheted,hallgathatod . Mindezeket megköszönöm neked.

Ha meglátogatsz örömet okozol és én viszont látogatlak.

Lisa

 Olvasni olyan, mint belépni az elvarázsolt kastély valamely szobájának ajtaján,

és nem tudni, mi vár ott: a feneketlen mélység, egy illatozó rózsakert,

esetleg egy sötét örvény, ami magával ragad...

Hogyha az ember elolvas egy könyvet, akkor az alakok,

akik megjelennek az ember előtt, a táj,

a helyszín, az tulajdonképpen két ember alkotása, az íróé és az olvasóé.

Az író a szavaival megfogalmazza, világossá teszi,

érzékelteti, hogy mire kell gondolnunk,

és mi ennek alapján az élettapasztalatunkból

fakadó képpel együtt közösen alkotjuk meg (...) bármelyik hőst.

Kezében könyv, arcán egy cseppnyi könny, mosoly az ajkon, s a szempillák mögött - vajon mi rejlik a sorok között? Talán egy szép, szerelmes költemény vagy egy romantikus regény - félig lehunyt szem, átszellemült tekintet, csak lefelé tekintget, s arcán csillog a gyertyafény. Keze a könyv hátlapján pihen, elmosolyodik szépen-szelíden, mit üzenhetnek néki a sorok: szerelmet, álmot, még szebb holnapot? Reménysugár vagy csalódás, mi várja, s rálel végre az igaz boldogságra, a tiszta gyöngyszem két kezébe hull, vagy elgurul és többé nem találja? Talán kis cédulát rejt a könyv, az írás összefut, elmaszatolja könny, míg olvassa a bűvös szavakat: "Kívánok néked édes álmokat, fogadd kezem és tiszta szívemet" - hisz kedvesétől jött az üzenet!

Keret:-cadre:Manola -Rebelle